|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 34 találat | lapozás: 1-30 | 31-34 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Czakó Gábor 1996. június 14.Marosvásárhely és Sepsiszentgyörgy után jún. 13-án Csíkszeredában is bemutatkozott a budapesti Magyar Szemle folyóirat. Szőcs Géza mutatta be a folyóirat megjelent munkatársait, Czakó Gábor szerkesztőt, Entz Géza történészt, Szabados György zongoraművészt és Dózsa Tamást. Az egykori Magyar Szemle hagyományát követve a magyar nemzet alapvető kérdéseivel, problémáival foglalkoznak. /Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 14./1997. október 30.A Magyarok Világszövetsége Nemzeti Együttműködési Bizottsága azt kérte a civil szervezeteket, hogy vitassák meg, majd állítsák össze azok névsorát, akik bizalmat szereztek a magyar társadalom előtt és magatartásukkal megőrizték erkölcsi tisztaságukat. Mintegy 120 szervezet 2500 személyt jelölt. A bizottság közülük választotta ki azt a száz főt, akiknek a neve az egymástól független jelölésekben a legjobban összecsengett. A pártok vezetői, funkcionáriusai nem szerepelhettek a listán. Az Új Magyarország hozta névsorukat. Köztük van Albert Gábor, dr. Andrásfalvy Bertalan, Balczó András, Bíró Zoltán, dr. Bolberitz Pál, Csete György, Csoóri Sándor, Czakó Gábor, Czine Mihály, Dénes János, Fekete Gyula, dr. Fekete Gyula, dr. Gidai Erzsébet, Görömbei András, dr. Gyulay Endre püspök, Halász Péter, dr. Hegedűs Lóránt püspök, Jankovich Marcell, dr. Jobbágyi Gábor, Kádár Béla, Kiss Dénes, Kocsis István, Kósa Ferenc, Kozma Imre, Kunszabó Ferenc, László Gyula, Lovas István, Macskássy Izolda, Makovecz Imre, Medvigy Endre, Nagy Gáspár, Nemeskürthy István, dr. Papp Lajos,. Pokol Béla, Pongrácz Gergely, Pozsgay Imre, dr. Pungor Ernő, Püski Sándor, Rácz Sándor, dr. Raffay Ernő, Sánta Ferenc, Sára Sándor, Sinkovits Imre, Somogyi Győző, Szentmihályi Szabó Péter, Szervátiusz Tibor, Szokolay Sándor, Szörényi Levente, Tőkéczki László, Varga Domokos, Zacsek Gyula, dr. Zétényi Zsolt. /Új Magyarország, okt. 31./ Ez a száz ember először okt. 30-án ült össze. Elhatározták, hogy a jövőben Százak Tanácsaként működnek és teszik meg észrevételeiket az ország jövője szempontjából legfontosabb kérdésekben. Dr. Csáth Magdolna, a "százak" egyike a tömegtájékoztatás antidemokratikus voltát elemezte, mondván, az írott és elektronikus sajtó - kevés kivételtől eltekintve - nem a valós helyzetet fogalmazta meg. /Új Magyarország, nov. 1./2000. június 21.Máj. 27-én szavalóversenyt rendezett Jugoszláviában, Ürményházán a helyi magyarok Ürményházi Hagyományápoló Köre. Három erdélyi is részt vett a versenyen. A verseny színvonalas volt, a zsűritagok között volt Czakó Gábor író. /Székely Zsuzsa: Ökumenikus evangélizációs szavalóverseny a Délvidéken. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./2003. május 19.Máj. 17-én Gyökerekből megújuló nép címmel evangelizációs napot szervezett Marosvásárhelyen a Mustármag-Kairosz Közösség és a Deus Providebit Tanulmányi Ház. Czakó Gábor budapesti író, a Duna TV Beavatás című műsora szerkesztőjének előadása zárta a napot. A Mustármag-Kairosz Közösség 1993-ban született óvónő-, tanítóképzős diákokból. Papp László nagyenyedi plébános a plébánián adott otthont ennek a kezdeményezésnek. Több együtt lakó diákcsoport alakult 2000-től Kolozsváron, 2001-től Marosvásárhelyen, mások külön élnek, hetente találkoznak, életüket megosztják és bekapcsolódnak az evangelizációs megújulás szolgálatába. Marosvásárhelyen az evangelizációra való felkészülés és az alkalmankénti találkozás a jellemzőbb. Czakó Gábor író, a Mozgó Világ egykori szerkesztője, sok kiváló könyv, mint A sárkánymocsár ura, Luca néni föltámadása című regények szerzője a kommunikációról, nyelvi fogalmakról, elvontabb kérdésekről beszélt. /(lokodi): Czakó Gábor író a Deus Providebit Ház vendége volt. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./2003. május 25.Máj. 17-én ünnepelték tí éves fennállásukat a "mustármagok", Mustármag-Kairos közösség a marosvásárhelyi Deus Providebit Tanulmányi Házban. Papp László lelkipásztor hangsúlyozta: a közösség fő célja az evangéliumban gyökerező magyar népi lelkiség ápolása. Papp László előadásának alapvető gondolata: a megmaradáshoz feltétlenül hozzátartozik a megújulás, az újjászületés. Isten igéjének meghallása a keresztény életének fő célja kell hogy legyen. Az ünnepnapot Czakó Gábor (a Duna TV Beavatás című műsorának szerkesztője) által tartott evangelizáció zárta. /Bereczki Gyöngyvér: Tízéves a Mustármag-Kairos közösség. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 25./2004. augusztus 15.A katolikus fiatalok csoportjainak találkozójának, a Hálónak idén egy szlovákiai kis falu, Rózsaszállás adott otthont, a közel ötszáz résztvevőnek. Az előadók között volt Jelenits István, Sebestyén Ottó és Czakó Gábor író. Megjelent a táborban Csáky Pál miniszterelnök-helyettes, Csallóközi Zoltán, a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának tagja és Gebauer Szabolcs a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének főtitkára is. /Kovács Kinga Katalin: Küldetésünk a világban... Háló tábor 2004. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 15./2004. november 17.Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő a kimagyarázás kínjában egyszerre nyom féket és gázt. Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselő most nem beszél másságról. A magyaroknak nem dukál szabad mozgás, szabad munkavállalás, szabad letelepedés. Újabban a nemzetpolgárságot kezdték emlegetni a kettős állampolgárság megadása helyett, írta Sylvester Lajos. Képesek azt mondani, hogy a kettős állampolgárságot Európa nem ismeri. Czakó Gábor mondta: ,,Ha a népszavazás eredménye a nem lesz, az azt fogja jelenteni, hogy a nemzet megszűnt. Maga jelentette ki azt a tényt, hogy nem közös ihlet már, erkölcsi értelemben nem létezik, nem is óhajt létezni. A sírt, hol majd nemzet süllyed el, népek fogják körülvenni Vörösmarty látomása szerint, szemükben azonban nem ül majd gyászkönny, inkább nagyot röhögnek.” /Sylvester Lajos: Fék és gáz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 17./2005. február 16.A Hitel folyóirat februári számának lap címoldalán ez olvasható: Nem, az nem lehet. Vallomások és elemzések 2004. december 5-éről. Csoóri Sándor, Vasadi Péter, Pozsgay Imre, Duray Miklós, Pap Géza, Sütő András, Gál Sándor, Lászlóffy Aladár, Dobos László, Dudás Károly, Vári Fábián László, György Attila, Zsidó Ferenc, Sepsiszéki Nagy Balázs, Csata Ernő, Magyari Lajos, Koncsol László, Fekete Gyula, Kodolányi Gyula, Tőkéczki László, Ablonczy László, Czakó Gábor, Tornai József, Tamás Menyhért, Domokos Mátyás, Nagy Gáspár, Ács Margit, Alföldy Jenő, Márkus Béla, Görömbei András, Bertha Zoltán, Cs. Nagy Ibolya, N. Pál József, Elek Tibor, Rott József, Száraz Miklós György, Sturm László, Prágai Tamás, Brém Nagy Ferenc, Mórocz Zsolt és Szabó István. A folyóirat kevés példányban jut el Erdélybe, Felvidékre, Kárpátaljára, Szabadka környékére, Lendvára. „Senki sem kötelezte a maradék Magyarországot arra, hogy megvonja az állampolgárságot azoktól, akik fölött áthelyezték az államhatárokat.” – írta Duray Miklós. „Egy néptől, mely évtizedeken át határain belül bambán tűri pusztítását, sőt besegít önpusztítással, nehogy nacionalistának pellengérezze ki a sajtó, nem várható el, hogy a határain kívül rekedt sorstársaiért ébredjen fel évszázada alvó lelkiismerete.” – állapította meg Fekete Gyula. Csoóri Sándor pedig arról írt, hogy a mai divatos és sikeres íróinknak egyetlen szavuk sincs arról, hogy miért sorvad, miért fogyatkozik ez a nép. „Magasban járó elmélkedésekből már régóta arra tudok következtetni, hogy saját esztétikájukat, gondolataikat, előítéletüket ismerik csupán. De azt a valóságot, amelyben maga az istenadta nép él idehaza vagy a határainkon kívül, egyáltalán nem ismerik, legfeljebb hallomásból, mint a hutukat.” /Nagy Pál: Mi történt velünk? = Népújság (Marosvásárhely), febr. 16./2005. április 18.Csomakőrösön a Kőrösi Csoma Sándor-szobornál, illetve a kicsiny falu református templomában április 16-án helybeliek, kovásznaiak és Magyarországról érkezett zarándokok tisztelegtek a nagy Kelet-kutató emléke előtt. A Csoma-napok zárórendezvénye ünnepi istentisztelettel kezdődött. Czakó Gábor budapesti író ünnepi beszédében elmondta, az őshazát ma is kell keresni, de az őshaza a szívünkben van. Czakó Gábor hozzátette: jó útitársat kell választani, és amint a Miatyánk is tanít: meg kell szabadulni a gonosztól. Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke /KCSSKE/ elnöke felolvasta Cseri Elek kolozsvári történészprofesszor Neményi Ferencről írt laudációját. A KCSSKE idén Neményi Ferencet, A világ tetején című Kőrösi Csoma Sándor-film rendezőjét tüntette ki a Kőrösi Csoma Sándor Emlékéremmel, de betegség miatt sem Csetri Elek, sem Neményi Ferenc nem tudott részt venni a rendezvényen. /Bodor János: Meg kell szabadulni a gonosztól (Kőrösi Csoma Sándor-napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./2005. szeptember 23.Idén lett tíz éves a felsőbányai festőtábor, mely a nagybányai festőiskola hagyományait éleszti újra, alkalmazva a modern technikákat is. A nagybányai festőtelep létrejöttének századik évfordulóján, 1996-ban alakult újra a festőtábor a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében. Minden nyáron alkotótáborban vehettek részt a Magyarországról, Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből és a nyugat-európai országokból érkezett képzőművészek. Az alkotótábor művészeti vezetője Véső Ágoston Munkácsy-díjas festőművész. A művésztelep tizedik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen Tőkés László püspök igehirdetése után Lakatos Tibor házigazda-lelkész üdvözlő-beszéde után Véső Ágoston szólt az elmúlt évtized történéseiről. Kitért arra is, hogy 2001-ben együttműködési megállapodást kötöttek Szentendrével, azóta évente vannak művészcserék. Czakó Gábor /Budapest/ író előadásában a valóságválságról beszélt, arról, hogy nincs kultúra kultusz nélkül. Szűcs György művészettörténész, a budapesti Szépművészeti Múzeum főmunkatársa, a nagybányai festőiskola egyik legjobb ismerője tartott előadást. /Tízéves a Felsőbányai Művésztelep. = Partiumi Közlöny (Nagyvárad), szept. 23., 9. sz./2005. december 5.1956. november 4-e az árulás napja lehetett volna történelmünkben, ha Kádárék árulását nem nyomja el a Vörös Hadsereg testvéri tankjainak dübörgése, írta Czakó Gábor író. Kádár mai utóda hitványabb elődjénél. Bebizonyította ezt a 2004. december 5-e előtti népszavazást megelőző nemzetellenes kampányával. Duray Miklós írta Gyurcsányról: „Az ember, aki gyűlöli a magyarokat.” A kormányfő ugyanis „megtámadta a nemzetet, és 2004 novembere óta folyamatosan teszi ezt.” Czakó megállapította, hogy december 5-e „a hatalomtechnikusok számára a győzelem napja. Sikerült a szavazóképes többséget a hasára hivatkozva testvérei, így önmaga ellen fordítani.” /A Magyar Nemzetben olvastuk. Czakó Gábor: December 5-e: az árulás napja. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 5./ Czakó Gábor: December 5-e: az árulás napja, Magyar Nemzet, dec. 2./2007. július 6.Gyergyókilyénfalván felavatták a Dr. Jakab Antal Könyvtárat. Varga Gabriella, a budapesti Új Katedra és az Óvodai Élet szerkesztője szervezésében gyűjtöttek össze könyveket a falunak. Az első adakozó Czakó Gábor író volt. A gyűjtés sikerén felbuzdulva Varga Gabriella elindította az Egy év – egy könyvtár programot. Csángóföld magyar házainak is könyvet szeretnének juttatni. Kilyénfalva könyvtárának könyveit a háborúban hordták szét. Most újra lesz könyvtára. /Bajna György: Értékteremtők Kilyénfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./ Július 1-jén Gergyókilyénfalván a második világháború alatt szétszórt könyvtár helyett két emberöltő múltán avattak könyvtárat. A több mint 10 000 kötetes könyvállomány adakozásból gyűlt össze. A kilyénfalvi születésű néhai dr. Jakab Antal püspök testvérének unokája, Varga Gabriella, a budapesti Új Katedra és az Óvodai Élet szerkesztője, illetve Szilágyi Lőrinc helyi plébános együttműködésének és a jólelkű adakozóknak köszönhetően szentelhette meg szentmiseáldozat bemutatása után Tamás József püspök az egykori egyházi iskolában helyet kapott könyvtárat. Varga Gabriella neve nem ismeretlen a könyvtáralapítók között: a kárpátaljai Tiszaújlakon 2006. augusztus 29-én avattak ügybuzgalma eredményeként létrejött iskolai könyvtárat. Varga Gabriella és magyarországi barátai Gyergyditróban, az Idősek Klubjában is körülnéztek. Az öt esztendeje üresen álló könyvszekrényekbe 2000 könyv kerül rövidesen – ígérte a kilyénfalvi gyökereire büszke szerkesztőnő, aki segítőinek az ünnepi vacsorán egy-egy példányt nyújtott át a 2006-ban megjelent, Önzetlenül című interjú-kötetéből. /B. Gy. : Könyvtárszentelés Kilyénfalván = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), júl. 5. – 27. sz. /2008. augusztus 9.Adjátok vissza a hegyeinket, adjátok vissza a magyar nemzet szabadságát! – hangzott el a IV. EMI-táborban, a Wass Albertről szóló előadáson augusztus 8-án. A rendezvényen előadást tartott többek között Jókai Anna, Wittner Mária, Csath Magdolna, Raffay Ernő, Czakó Gábor, Buzánszky Jenő, Wass Endre és Bartha József. Jókai Anna írónő Erkölcs, haza, szerelem címmel tartott előadást.,,Lyukas Magyarországon élünk, s a lyukakon folyik el belőlünk az érték. Már nem a közép, hanem a szélek tartják egyben ezt a nemzetet, de ha a belső kör nem tudja bestoppolni a lyukakat, nem tud új életet teremteni, akkor ez a helyzet sem marad fenn tovább" – elemezte a helyzetet Jókai Anna. Levetítették a Wittner Máriáról készült filmet, jelen volt maga a szabadságharcos is. Az előadósátorban Csath Magdolna közgazdász és Czakó Gábor író tartott előadást. Este Buzánszky Jenő, az Aranycsapat tagja és Kercsó Árpád jégkorongedző volt a tábor vendége. /Nemzettudatról, fiatalok szerepéről az EMI-táborban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./2008. augusztus 21.Önrendelkezés, egyetem, nyelvi jogok, népesedés, Wass Albert, történelmünk, kultúránk, nemzeti önvédelem: az Erdélyi Magyar Ifjak /EMI/ által folyamatosan felszínen tartott témák, rangos szakértők előadásában, hatalmas érdeklődés mellett – a második legnagyobb magyar ifjúsági rendezvénnyé lépett elő a vasárnap véget ért IV. EMI-tábor. Több előadó a nemzeti gondolat erdélyi zászlóvivőjeként értékelte az eseményt és a mögötte álló fiatalokat az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság táborában, Gyergyószentmiklóson. Az autonómiáért vívott küzdelméről számolt be Garda Dezső képviselő. Elmesélte, hogyan ellenezte és próbálta megakadályozni az RMDSZ kezdettől fogva a Székely Nemzeti Tanács autonómia-statútumának benyújtását. Tóth Károly Antal irodalmár, az Ellenpontok című nagyváradi szamizdat folyóirat egyik szerkesztője megállapította, az akkori tájba simuló magyar politikusokhoz hasonló utat jár „a Markó-féle társaság” is, akik a hatalom és a pénz érdekében kiszolgálják a román politikát. Csép Sándor, az Áldás, népesség mozgalom elindítója „népesedési riadót” fújt. A délvidéki helyzetről tartott előadást Matuska Márton temerini újságíró. Előadást tartott többek között Jókai Anna, Wittner Mária, Csath Magdolna, Raffay Ernő, Czakó Gábor, Buzánszky Jenő, Wass Endre és Bartha József. Jókai Anna rámutatott: lyukas Magyarországon élünk, s a lyukakon folyik el belőlünk az érték. Már nem a közép, hanem a szélek tartják egyben ezt a nemzetet, de ha a belső kör nem tudja bestoppolni a lyukakat, nem tud új életet teremteni, akkor ez az állapot sem marad fenn tovább – szögezte le az írónő. Levetítették a Wittner Máriáról készült filmet, jelen volt maga a szabadságharcos is. A Hóhér, vigyázz! végén a népes nézőközönség álló vastapssal köszöntötte Wittner Máriát és a film egyik készítőjét, Siklósi Beatrixot. Eva Maria Barki az autonómiáról beszélt. Szilágyi Zsolt rámutatott, hogy a délszláv válság minden rendezési terve az autonómiára alapult, mely a térség stabilitását volt hivatott biztosítani. Borbély Imre, a Magyarok Világszövetsége Stratégiai Bizottságának elnöke tartott előadást Szélárnyékban erősödve címmel. Böjte Csaba atya arra szólította fel hallgatóságát, hogy „fejezzük be a Trianon utáni nyavalygást”, teremtsünk élhető életet magunknak, és oldjuk meg bátran, amit Isten kér tőlünk. A magyar nyelvhasználati lehetőségek Erdélyben című előadáson Kovács Lehel, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke, Soós Sándor EMI-elnök, Bagoly Zsolt alelnök és Barta Béla, a szervezet partiumi régiójának elnöke ismertette a helyzetet. A táborban összesen 15 ezren voltak jelen. /Bagoly Zsolt: Közel tizenötezer látogatóról számoltak be. Erdélyt ébresztgették az EMI-táborban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 21./2008. szeptember 30.Október 1-jén Czakó Gábor ismert író, a Duna TV Beavatás című műsorának írója Marosvásárhelyen, a Bernády Házban fog előadást tartani A magyar észjárásról címmel, majd dedikálja megjelent könyveit. Ezt megelőzően Kolozsvárt, Sepsiszentgyörgyön és Kovásznán tart előadásokat. /Czakó Gábor Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./2008. október 1.A nyelvtudomány születőben lévő új ága a nyelvrégészet. Lényege – szabatos fogalmazással – „a nyelvben megőrzött fogalmak, képek, elképzelések, eszmék stb. alapján következtetni régmúlt dolgok meg-, illetve hogyanlétére”. Nem a szavak eredetét kutatja, hanem a jelentéseket, a bennük megőrzött szemléletet, összefüggéseket. Czakó Gábor a nyelvrégészet magyarországi meghonosítója a budapesti Hitel szeptemberi számában kifejtette, hogy a módszer alkalmas a hagyományos régészettel feltárt tudás gazdagítására. A nyelvrégészet újabb bizonyítékkal szolgál ezeréves ittlétünkre. A székelyföldi falvak, városok többségének román elnevezése tükörfordítás a magyarból, vagy pedig hatósági úton megállapított. Így lett Nyárádszentlászlóból Sanvasi, Nyárádtőből Ungheni (Szöglakó?), Csíkszentlélekből Leliceni. Gazdagíthatnák vizsgálódási módszereiket a nyelvrégészettel a Székelyföldet kizárólagosan ősi román földnek vélő történészek, írta Borbély László. /Borbély László: Nyelvrégészet. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./2009. április 9.Új miniszterelnök helyett új parlamenti választások kiírását követeli Magyarországon 69 közéleti személyiség, akik az erről szóló nyilatkozatukat április 8-án ismertették. A dokumentum aláírói között van mások mellett Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, Szabad György, az Országgyűlés korábbi elnöke, Zlinszky János, az alkotmánybíróság egykori tagja, Czakó Gábor és Lányi András író, Elek István közíró, Fábry Sándor humorista, Gazsó Ferenc és Granasztói György egyetemi tanár, Hankiss Elemér szociológus, Makovecz Imre építész, Schäffer Erzsébet újságíró, valamint Schneller István, Budapest volt főépítésze. Az aláírókhoz a Professzorok Batthyány Köre testületileg csatlakozott. Azért követelik a jelenlegi országgyűlés feloszlatását, hogy ne a színfalak mögött alkudozó pártok adjanak ismét kormányfőt az országnak, és hogy az adósságválságot a kormány ne használhassa az ország kiárusítására – áll a nyilatkozatban, mely szerint az új választások kiírása a jogállam rendjébe vetett bizalom helyreállításának első feltétele. /Előrehozott választásokat követelnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 9./2009. december 12.Czakó Gábor immár több mint 12 éve tartja BEAVATÁS-os nemzeti lelkigyakorlatait a Duna tévében. Idén karácsonykor lesz a 300. adása. Czakó Gábor elkötelezettsége és tartása a megélt és megvallott evangélium. Legújabban nyelvrégészként kelt feltűnést nemcsak „szakmai körökben”, hanem a „gyalogmagyarokban” is, akikből az elmúlt jó pár évtized kilúgozta a hitet és a tartást. Egyik nyelvi leleménye a gazdaságkor. Ezzel a szóval jellemzi korunk politikai – gazdasági, szellemi – lelki folyamatait. Gazdaságkorban az isteni és a természeti törvények visszájukra fordulnak, „azt adják a császárnak, ami Istené, a búzát eldobják, és a pelyvát dagasztják. ” A fő elv a látszat, miközben a szellemi – lelki létminimum alatt tartott tömegeket a giccstörvény cirkusza és kenyere élteti. Amikor a szerző a Magyar–magyar nagyszótárt, voltaképpen mint enciklopédiát készít, azzal a szándékkal teszi, hogy a gazdaságkor hazugságaival szembesítsen. /Czakó Gábor: Magyar–magyar nagyszótár, harmadik, játszva bővített kiadás, Budapest, 2009./ Ezzel a szótárral Czakó Gábor nemcsak nyelvészeti munkát végzett, hanem még inkább felvilágosítót, ha úgy tetszik, missziós feladatra vállalkozott. A szavakon túl belesűrítette ennek a kornak a hitvilágát, nyelvtanát, gondolkodásmódját is. Ahogyan ő maga fogalmaz: „a Magyar–magyar nagyszótár bevezet a kor vallásába, nyelvészetébe, megmutatja, miért nem érti magyar a magyart, ugyanakkor segít eltévedni lelkünk meghitt, belső zűrzavarában is”… /Sebestyén Péter: Gazdaságkor szavai. Czakó Gábor: Magyar–magyar nagyszótár c. könyvéhez. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./2010. május 13.Bevezetés a magyar észjárásbaNagyvárad – Szerda este Czakó Gábor író, a Kárpát-medence egyik legjelesebb gondolkodója tartott előadást a nagyvárad-réti református templomban, Bevezetés a magyar észjárásba címmel. Sok érdeklődő vett részt. Szerda este Czakó Gábor író, a Kárpát-medence egyik legjelesebb gondolkodója tartott előadást a nagyvárad-réti református templomban, Bevezetés a magyar észjárásba címmel. A rendezvény iránti élénk érdeklődést jelzi, hogy eredetileg az egyházközség gyülekezeti termébe tervezték, azonban a helyiség kicsinek bizonyult e célra. A neves vendég frappánsan a “kedves nyelvtársak” szófordulattal köszöntötte az egybegyűlteket, egyúttal utalva is ezzel arra, hogy expozéjának középpontjában a magyar nyelv lesz. Előzetesen azért annyit megjegyzett: szerinte az egyik legcsodálatosabb dolog a világon, hogy Krisztus nyelvét (arámi) napjainkban senki se érti, így egyetlen nemzet sem mondhatja el azt magáról, hogy “Jézus az én nyelvemen beszélt”. Továbbgondolkodásra késztető értekezésében Czakó Gábor kitért arra, hogy miben különbözik a magyar nyelv szerkezete a többiétől. Beszélt a hasonló hangalakú szavakról és a Czuczor-Fogarasy féle szótárban megtalálható szógyökcsaládokról. Egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar nyelvben a hangok “jelentés-hajlammal” rendelkeznek. Érdekes módon a távolságot mély hangok fejezik ki, ami ellentmond annak az általános vélekedésnek, mely szerint a szavak jelentése annak idején megállapodás útján alakult ki. A szavak kialakulása tehát összefüggésbe hozható a jelentésükkel, ezt bizonyítják a hang-, érzelem- vagy jelenségutánzó szavaink. Szellemi szerkezet Az író meglátásában a magyar nyelv “szellemi szerkezetű” és a gyökrendre épül, mely a nyelvújítás alapját képezte. Az értelmet a szavak képiessége és szemléletessége valósítja meg, a magyar nyelvet pedig a gyökrend védi meg a szétszakadástól. Ennek köszönhető például, hogy Balassi Bálint verseit napjainkban is megértjük, míg a nálanál 10 évvel fiatalabb Shakespeare drámáit az angolok csak szótárral tudják olvasni. A becézések és a szójátékok is a gyökökre vezethetőek vissza, a nyelvjárási fordulatok pedig kiegészítik egymást. Az előadó szerint ugyanakkor a magyarok észjárása azért sajátos, mert mindkét agyféltekénket használva egyszerre tudunk képekben és számokban is gondolkodni. A értekezés végén a magyar nyelv és zene közötti összefüggésekről esett szó, valamint a magyar és a dakota, illetve a kínai népi dallamvilág hasonlatosságaira terelődött a figyelem. Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro 2010. július 9.Tőkés, Markó, Szőcs Géka, Hobo: a szabadegyetem első heteA szervezők néhány napja bőségesen adagolják a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor programját, mi szemelgetünk. A Csík Zenekar és a Role koncertjével indul idén Tusványos: mindkét együttes népzenei alapokról építkezik, azonban míg a Csík Zenekar ismert együttesek dalait népzenésíti meg, a Role éppen fordítva, népdalokat rockosít meg. A koncertek július 20-án, kedden 20.30 órakor kezdődnek, azonban utánuk sem kell lefeküdni indulniuk a táborlakóknak: a MISZSZ sátorban Huli Buli lesz, a Design Pont & Kreatív Műhely sátrában Mush up buli várja őket. A MISZSZ, azaz Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége sátrában szerdán többek között a Bálványos Intézetről és a Kárpát-medencei ifjúsági nagypolitikáról, csütörtökön Ifjúsági támogatáspolitikákról és a gazdasági válságról, pénteken az erdélyi magyar könyvkiadásról és könyvterjesztésről, szombaton drogokról és szexkultúráról esik majd szó, számos meghívott előadóval. Ugyanitt tart majd humorestet Felméri Péter, az Open Stage, Zsók Levente és a Szomszédnéni Produkciós Iroda - és persze lesznek esti bulik is. Szerdán, július 21-én a tábor első előadása a Fősátorban máris sokak érdeklődésére tarthat számot: 10.30-tól Az EU és a nemzeti gazdaságok – béklyó vagy kitörési lehetőség a válságból? címmel László János (vállalkozó, az EMNT székelyföldi régió elnöke, Székelyudvarhely), Mendelényi Dániel (informatikai megoldások és szolgáltatások terület vezetője, Siemens Zrt.), Becsey Zsolt (államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium), Juhász Jácint (dékán-helyettes, BBTE, Közgazdasági és Gazdálkodástudományi Kar), Szatmáry Kristóf (elnök, BKIK) beszélgetnek, Mátis Jenő (elnök-vezérigazgató, BGA Mikrohitel Rt., Kolozsvár) moderálásával. A Corvina-sátorban Nyelvi jogaink. Ha vannak, miért nincsenek? címmel Szigeti Enikő (ügyvezető igazgató, Civil Elkötelezettség Mozgalom, Marosvásárhely), Batizán Emese (programfelelős, CEMO), Horváth István (egyetemi tanár, BBTE), Cúth Csaba (elnök, Anyanyelvünkért Polgári Társulás, Komárom) válaszolnak Balogh Levente (újságíró, Krónika) kérdéseire. A nagyszínpadon 20 órától a régi kedvenc: a Bikini lép fel, őket a Magashegyi Underground követi. Az alternatív-elektronikus magyarországi együttes énekesnője az erdélyi Bocskor Bíborka, akit a Megasztár tehetségkutató műsorban ismert meg a szélesebb közönség. Csütörtökön, július 22-én 10 órakor a Fősátorban egy asztalhoz ül Markó Béla és Tőkés László, hogy a nemzetpolitikai rendszerváltásról beszélgessenek Ágoston Andrással (elnök, VMDP), Brenzovics Lászlóval (alelnök, Kárpátalja Megyei Tanács), Kovács Miklóssal (elnök, KMKSZ), Pásztor Istvánnal (elnök, VMSZ), Izsák Balázzsal (elnök, SZNT), Jakab Sándorral (elnök, HMDK). A beszélgetés tiszteletbeli meghívottja Semjén Zsolt (miniszterelnök-helyettes, Budapest), moderál Répás Zsuzsanna (államtitkár-helyettes, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Budapest). Míg 16 órától a nemzettudat és lelkiállapot témáját járja körül Czakó Gábor (író), Böjte Csaba (lelkipásztor, Déva) és Szőcs Géza (államtitkár, Nemzeti Erőforrás Minisztériuma) Gazsó L. Ferenc (újságíró) moderálásával, 18 órától a verespataki állóháborúról osztja meg godolatait Tőkés László (európai parlamenti képviselő) és Remus Cernea (elnök, Romániai Zöld Párt) a moderátor Kovács Zoltán Csongor (elnök, Zöld Erdély Egyesület) lesz. Az E-MIL (Erdélyi Magyar Írók Ligája) szervezésében Bayer Zsolt és Méry Gábor beszélgetnek Nádasdy Borbála grófnővel, illetve bemutatják Demeter Szilárd Lüdércnyomás című prózakötetét és L. Simon László A római szekér (Kulturális politika - politikai kultúra) című könyvét. Este az egyik legsikeresebb magyar rockzenekar, a Hooligans lép fel, majd az erdélyi Tündérground zárja a bulit a nagyszínpadon. A szervezők legfrissebb jó híre, hogy Hobo is jön Tusványosra - Földes László pénteken, július 23-án lép fel Rúzsa Magdolna koncertje után. Transindex.ro 2010. október 9.Böjte Csaba előadása az élet kultúrájáról, a nemzeti összefogásrólA Gyulafehérvári Főegyházmegye Pasztorációs Irodájának szervezésében Családkonferencia zajlott Marosvásárhelyen szeptember 24-26. között. A konferencia alapgondolata „Család: egység, többség, közösség". Ez a hitvallás arra ösztönöz, hogy mindnyájan a Szeretet-Isten jóságát éljük és hirdessük. Mi lehet tehát a célunk? Újrakezdés a szeretetben. Újrakezdés az igazi szeretetközösség építésében. A családban létezés, szeretetben való létezés. A felelősségvállalás, az összefogás, az összetartozás tudat, találkozás, kölcsönös segítségnyújtás, az egymás iránti érdeklődés és kölcsönösség lelkületének gyakorlása. A konferencián Csató Béla csíkszentkirályi plébános, Czakó Gábor magyarországi író, a Fokoláré mozgalom képviseletében Domokos Tamás és Ilona csíkszeredai házaspár után utolsóként Böjte Csaba ferencrendi szerzetes tartott előadást. Erdély.ma 2010. december 11.Czuczor Gergely–Fogarasi János emlékkonferencia„A magyar nyelv természeti rendje” Még nem nevezhető áttörésnek, de újabb kori szellemi életünk, ezen belül a magyar nyelvtudomány közel másfélszáz éves jégpáncélja tört meg a kiemelkedő eseményhez méltó helyszínen, a budai vár egyik patinás palotájában 2010. december 6-án. A Magyar Köztársaság elnöke, Schmitt Pál volt a fővédnöke annak az egész napos előadássorozatnak, amelyre a Magyar Kultúra Alapítvány budai székházában, a Magyar Művészeti Akadémia szervezésében került sor, otthont adva a Czakó Gábor nevével fémjelzett Diófa-kör kezdeményezésének. E szellemi műhely író, természettudós, zenész és (nem utolsósorban) nyelvész tagjai, valamint a hozzájuk csatlakozott előadók ezúttal nyilvánosan, a hétköznapi időpont ellenére közel száz érdeklődő előtt fejthették ki évek óta érlelődő gondolataikat a magyar tudományosság egyik legmonumentálisabb, ám oly mostoha sorsú alkotásáról. A Magyar Tudományos Akadémia 1840-ben bízta meg véglegesen Czuczor Gergely (1800–66) bencés szerzetest, költőt és nyelvészt, az Akadémia tagját a szótár elkészítésével, Fogarasi János (1801–78) kúriai bírót és nyelvészt pedig e munka felügyeletével. Tevékenységüket nemcsak az elkövetkező évek politikai és háborús eseményei nehezítették, hanem az a drámai irányváltás is, amely a szabadságharc leverését követően az Akadémia berkeiben egyre inkább végbement. A Nagyszótár javításokat tartalmazó pótkötete, a Toldalék, már meg sem jelenhetett. Fogarasi János, aki munkatársa halála után egyedül folytatta és fejezte be a nagy művet, ezt írta annak utószavában: „Czuczor és én a külföld előtt, az »Allgemeine Deutsche Encyclopaedie« czimü munkában bevádoltattunk, hogy a történelmi hasonlító nyelvbuvárlat ellenségei vagyunk. Aki a czikket közölte, nem tudá, mi volt vitatkozásunk tárgya. Valamint minden félszegség vagy egyoldaluság, úgy az ellen is, hogy egyedül csak a rokon nyelvekben s itt is csak némelyekben keresendő az üdvösség, azon elvekkel összhangban, melyeket föntebb kifejték, felszólaltunk; felszólaltunk volt pedig ismételve mindaddig, míg a tárgyilagosság teréről le nem szoríttatánk. De hogy ellenségei voltunk volna a történelmi hasonlító nyelvbuvárlatnak, azt munkálatunk csaknem mindenik lapja megczáfolja.” A konferencia első sorban tisztelegni kívánt a két tizenkilencedik századi tudós előtt, akiknek teljesítménye már csak mennyiségi szempontból is rendkívüli, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy Czuczor Gergely forradalmi tevékenysége miatt két évig várfogságban, vasra verve végezte munkáját. De azt a szándékukat sem titkolták a megemlékezők, hogy méltatni, újraértékelni szeretnék az 1862 és 74 között hat kötetben megjelent (és mindmáig egyetlen befejezett!) Nagyszótárunkat, – az addigi és korabeli magyar nyelv e kincsesbányáját, – valamint szerzőinek a nemzetközi összehasonlítást kiálló, sőt, azt nem egyszer úttörő módon meghaladó nyelvészeti szemléletét és módszereit. E törekvés jogosultságát huszadik századi és jelenkori kutatások és vizsgálatok eredményei igazolják. Az előadásokat Fekete György professor emeritus, a Magyar Művészeti Akadémia ügyvezető elnöke nyitotta meg, aki Makovecz Imrével, az intézmény örökös elnökével együtt az emlékkonferencia védnöke volt. Majd kivétel nélkül rendkívül tartalmas, színvonalas expozék következtek, amelyek korántsem pusztán a szűkebb szakmabeliek érdeklődésére tarthattak számot. Igencsak ritkán fordul ez elő egy reggeltől estig tartó, tizenhat előadót felvonultató rendezvényen. Békés Vera filozófus, tudományos főmunkatárs a tudományfilozófia szemszögéből vizsgálta a Nagyszótár körüli kortárs vitákat, majd Bence Lóránt nyelvész, egyetemi tanár tartott remekbe szabott kiselőadást a tudás dinamikájáról. Az ugyancsak nyelvész és egyetemi tanár Balázs Géza azt elemezte, hogyan szakadt meg a Nagyszótár hagyománya a későbbi magyar nyelvtudományban. A kávészünet után élvezhette a hallgatóság Czakó Gábor eszmefuttatását észjárásunk és a magyar gyökrend összefüggéseiről, azt követően pedig Horváth Katalin nyelvész olvasta fel a távol lévő Németh Renáta értekezését a romantikus nyelvelmélet gyökfogalmáról. Győri-Nagy Sándor nyelvész és kultúrökológus a hang és az érzet, valamint a gyök és a képzet viszonyát fejtette ki szemléletesen. A délelőtti programot Horváth Katalin saját előadása zárta, a Nagyszótár szócsalád-elméletének ismertetésével. A délutáni program nyitányaként Pusztay János nyelvész, egyetemi tanár adta elő eredeti álláspontját a finnugor etimologizálási gyakorlatról, utána Pomozi Péter nyelvész, egyetemi docens beszélt a szabályos hangmegfelelés „dicsőségéről és viszonylagosságáról”. Oláh Annamária fizikus, Bolyai-kutató érdekfeszítő előadásából kiderült, hogy a „semmiből egy új világot teremtő” matematikai géniusz a nyelvi gyökökkel is behatóan foglalkozott. Kiss Gábor Lőrincze Lajos díjas nyelvész, a magyar egynyelvű szótárak kiadása terén élenjáró Tinta Könyvkiadó igazgató-főszerkesztője a Czuczor–Fogarasi Szótárnak a magyar szótárirodalomban elfoglalt helyét méltatta, kitérve e szakterület óriási, belátható időn belül aligha leróható tartozásaira is. A kávészünet utáni előadások bizonysága szerint a Nagyszótár nem csupán a nyelvészeket foglalkoztatja. Juhász Zoltán kutatómérnök és népzenész ízelítőt adott abból, hogyan lehet gépi adatbányászat segítségével kutatni a szócikkek anyagát. Alexa Károly irodalomtörténész arra hívta fel a figyelmet, hogy egy szótár – így a Czuczor–Fogarasi is – regényként is olvasható. Ő egyébként az Életünk főszerkesztőjeként bejelentette, hogy az emlékkonferencia anyaga ebben a szombathelyi folyóiratban fog megjelenni jövő év januárjában. Molnár Zsolt és Czeglédi Cecília tanításfejlesztők beszámoltak az általuk kifejlesztett és sikerrel alkalmazott gyökrendi oktatásról. (A pedagógus házaspár erről szóló értékes könyve tavaly jelent meg a Püski Kiadónál, az Amszterdami Egyetemen tanító Marácz László nyelvész előszavával és külön tanulmányával.) Bérczi Szaniszló csillagász, egyetemi docens pedig a gyökök kapcsán a nyelv születésének rejtelmeibe engedett bepillantást, tudományos szabatossággal és mégis művészi érzékletességgel. Stílusos befejezése volt az estnek Móser Zoltán tanár és fotóművész lendületes előadása Czuczor Gergely népdallá vált költeményeiről. A népies költő egy vonatkozásban túlszárnyalta híresebb kortársát, Petőfit: jóval több (mintegy hetven) olyan verset írt, amelyeket már életében a nép ajkáról hallott viszont. Közülük néhány meg is szólalt Szikora Réka csodálatos énekhangján. A miniatűr művészi programot az előadóként már bemutatkozott Juhász Zoltán furulyajátéka színesítette. Túlzás nélkül állítható, hogy a remekül összeállított és megszervezett emlékkonferencia teljes sikerrel járt. A különböző tudományágak és művészetek képviselőinek eszmecseréjén túl főleg a két-három nemzedéket és markánsan eltérő irányokat képviselő nyelvészek józan és nyitott párbeszéde jogosít fel derűlátásra a jövőt illetően. Reményt ad ugyanis arra, hogy a várbeli emléknapon felidézett két nagy ember és tudós példás élete és felbecsülhetetlen életműve, ha megkésve is, de elfoglalja végre méltó helyét utódaik köztudatában és a magyar tudományosságban. Hudy Árpád, Nyugati Jelen (Arad) 2011. március 15.Erdélyi művészek a magyar állami kitüntetettek közöttSenkálszky Endre színművész, rendező, a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze elismerést kapta meg. Senkálszkyn kívül érdemes művész lett Both András díszlet- és jelmeztervező. Magyarország legfontosabb kitüntetéseit osztották ki tegnap Budapesten a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából. A Parlamentben a Kossuth- és Széchenyi-díjakat, a Petőfi Irodalmi Múzeumban pedig a kiváló és érdemes művészi címeket, valamint a Babérkoszorú díjakat vehették át a művészeti és tudományos élet kiemelkedő szereplői. A kitüntetettek hosszú sorában erdélyi és magyarkanizsai származású művészeket is díjaztak: Senkálszky Endre színművész, rendező, a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze elismerést kapta meg. Senkálszkyn kívül érdemes művész lett a szintén erdélyi Both András díszlet- és jelmeztervező, de ugyanebben az elismerésben részesült a magyarkanizsai származású, Franciaországban dolgozó Nagy József Koreográfus, színész, táncművész is. A Magyar Köztársaság Kiváló Művésze címet a nagyszebeni származású, Budapesten élő Bács Ferenc Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, valamint a korondi Páll Lajos festő- és grafikusművész, költő, érdemes művész is megkapta. Az erdélyi származású Kovács Apollónia előadóművész, aki 1949–1961 között a nagyváradi színház színésze volt Kossuth-díjban részesült. Kossuth-díjat kapott többek között Földes László Hobo előadóművész, dalszerző is. Az Országházban a Kossuth- és Széchenyi-díjak mellett a Magyar Köztársasági Érdemrend legmagasabb fokozatait Schmitt Pál köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök adta át. A Kiváló Művész, az Érdemes Művész és a Babérkoszorú díjakat Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás minisztertől vehették át a kitüntetettek a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban. A Kossuth-nagydíjat idén Nemeskürty István Széchenyi-díjas irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora vehette át „a kulturális és művészeti élet jelentős spektrumát átölelő sokoldalú munkássága, a magyar játékfilmkészítés több mint negyedszázados irányítása, irodalom-, művelődés- és bibliatörténeti művei, forgatókönyvei, gazdag publikációs tevékenysége, példaértékű életpályája elismeréseként”. Kossuth-díjban részesült Berecz András népdalénekes, mesemondó a magyar néphagyományok ápolásáért, Blaskó Péter, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze hiteles, karakteres színészi alakításaiért, Czakó Gábor József Attila-díjas író, publicista, szerkesztő gazdag irodalmi és újságírói munkássága elismeréseként. A Hobo néven ismert Földes László az indoklás szerint „a magyar popzenei kultúrában egyéni hangú, maradandó értéket létrehozó több évtizedes munkássága, sokirányú zeneszerzői és előadó-művészi tevékenysége, életpályája elismeréseként” kapta meg a díjat. Ugyancsak Kossuth-díjban részesült Kristóf Ágota író, Kubik Anna Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, Makkai Ádám költő, író, műfordító, nyelvész, Medveczky Ádám, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas karmestere, érdemes művész, Orosz István Balázs Béla- és Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész, érdemes művész, Reigl Judit festőművész, Rófusz Ferenc Oscar-díjas és Balázs Béla-díjas animációs és rajzfilmrendező, Sándor György Jászai Mari-díjas előadóművész, Szabados György Liszt Ferenc-díjas zeneszerző, zongoraművész és Vidnyánszky Attila Jászai Mari-díjas rendező. Megosztott Kossuth-díjban részesült Szarka Tamás zeneszerző, költő és Szarka Gyula zeneszerző, a Ghymes együttes két alapító tagja. A Széchenyi-nagydíjat „világszerte számon tartott és nagyra becsült kémiai kutatásaiért és eredményeiért, a kémiai tudományok fejlesztése, eredményessége, a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítása érdekében végzett munkásságáért” Oláh György Nobel-díjas kémikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjának ítélték oda. A tudós az elismerést később veszi át. Széchenyi-díjat vehet át többek között Csíkszentmihályi Mihály pszichológus, Erdei Anna immunbiológus, Inzelt György kémikus, Lénárd László neurobiológus, Sólyom Jenő fizikus és Szörényi László József Attila-díjas irodalomtörténész. Krónika (Kolozsvár) 2012. április 14.Lendületben az élni akaró szórványÁprilis 28-tól III. Hunyad Megyei Magyar Napok Április 28., szombat Déva: 7 óra, megyei horgászverseny a Bencenci tónál Vajdahunyad: 17 óra, Fejadag – Könczey Elemér grafikus karikatúra kiállítása és könyvbemutatója, 18.30-tól pedig Családi portrék a magyar napokon – megyei fotóverseny a Művészeti Galériában. 20 óra, Olvasómaraton a Magyar Ház könyvtárában. Petrozsény: 17 óra, Ifjúsági szórakozó, művelődési és nevelési délután a 3d Aqua szórakozóhelyen. Lupény: 17 óra, Wass Albert: Mustármag – Kulcsár Székely Attila színész előadása a római katolikus templomban. Április 29., vasárnap Déva: 11.45, Wass Albert: Mustármag – Kulcsár Székely Attila színész előadása a református templomban. Vajdahunyad: 11 óra, A magyar Szent Korona replikái – kiállítás a római katolikus templomban. 11.30-tól festménykiállítás Fazakas Tibor és Balázs Tibor munkáiból a Magyar Házban. 15 órától Családok vasárnapja – egész napos szabadtéri programok és zsibvásár a Hunyadi Vár külső udvarán (főzőverseny, kézműves foglalkozások kicsiknek és nagyoknak, lampionkészítés a családi agresszió áldozataiért, pszichológiai tanácsadás, ügyességi játékok családoknak és csoportoknak, Slágerdélután Szabó Zolival), 19 órától reneszánsz táncelőadás a dévai reneszánsz tánccsoport és a 6-os sz. általános iskola diákjai közreműködésével. 19.15-től néptánc és táncház, fellép a Csernakeresztúri Hagyományőrző Néptánccsoport. 20.45-kor a Hunyad Megyei Magyar Napok hivatalos megnyitója, 21 órakor Republic-koncert, 22.30-kor lampionos eregetés a családi agresszió áldozataiért, majd szabadtéri dínomdánom. Szászváros: 11 óra, Torma Zsófia élete és munkássága – emléktábla avatás, előadás a régésznő 180 éves születési évfordulója alkalmából a református templom tanácstermében és Torma Zsófia egykori házánál. Petrozsény: 10 órától Nagycsaládos piknik – bográcsozás és vetélkedők a 3d Aqua szórakozóhelyen. Petrilla-Lónya: 9 órától honismereti kirándulás Vajdahunyadra, indulás a kultúrház elől. Április 30., hétfő Déva: 17 órától EMKE Kisenciklopédia és Szabadegyetem: találkozás Czakó Gábor íróval: Bevezetés a magyar észjárásba, helyszín: a Téglás Gábor Iskolaközpont. Csernakeresztúr: 16 órától, májusfaavatás. Fellép a Csernakeresztúri Hagyományőrző Néptánccsoport és a segesvári Miklós Pál Egylet Népdalköre, a tájház udvarán. Vajdahunyad: 10 órától Gyereknap – kézműves foglalkozások óvodásoknak és kisiskolásoknak. Műhelyvezető a Kun Társaság (Én és a családom – rajzverseny papíron és aszfalton Fazakas Tibor festővel, valamint nagyszülők és unokák portrékészítése a Magyar Ház udvarán). Petrozsény: 18 óra, Magyar család a szórványban, gazdasági, szociális helyzet – tematikus beszélgetés a Szent Ferenc Alapítvány épületében. Május 1., kedd Déva:12 óra, Családi majális (családi főzőverseny, focibajnokság, táncok és népdalok, fellép a Domokos Band, a Csernakeresztúri Hagyományőrző Néptánccsoport, a segesvári Miklós Pál Egylet Népdalköre a Magyar Ház udvarán). Vajdahunyad: 16 óra, Családi majális (magyar ízek – hagyományos ételek, palacsintasütés, ínyencségek, Ki mit tud? Verseny). 18 órától a Budapesti Utcaszínház előadása (A lónak vélt menyasszony), 19 órától népdalest és táncház a Magyar Házban. Piski: 12 óra: A Budapesti Utcaszínház előadása (Ludas Matyi), aztán szeretetvendégség a római katolikus templom udvarán. Petrozsény: 10 órától Családi majális – újjászületett hagyomány a 3d Aqua szórakozóhelyen. Május 2., szerda Déva: 17 óra, könyvbemutató: Găină Constantin: Vajdahunyad-Hunedoara-Eisenmarkt. 19 órától magyar filmek estje a Magyar Házban. Haró: 17 óra, a Budapesti Utcaszínház előadása (Ludas Matyi) a polgármesteri hivatal előtti téren. Vajdahunyad: 10 órától Sportnap – minifoci, asztalitenisz, röplabda, darts, ügyességi játékok a Magyar Házban. 18 óra: A természet csodái – Tripa Andrea és Júlia fotókiállítása. Lupény-Urikány: 13 óra, Olvasómaraton családi körben, (24 órás) a lupényi református templomban. Petrozsény: 18 óra, magyar hagyományos receptek bemutatása a 3d Aqua szórakozóhelyen. Petrilla-Lónya: 18 óra, Moldován Kálmán szobrász-festőművész kiállításának megnyitója, 18.30-tól néptáncelőadás, fellép: a Csernakeresztúri Hagyományőrző Néptánccsoport a Nyugdíjas Ház nagytermében. Május 3., csütörtök Déva: 9 órától Téglás Nap a Téglás Gábor Iskolaközpontban, a Hauer Erich Diáktanács és az 55. sz. Kőműves Kelemen Cserkészcsapat szervezésében. Benne: játékos vetélkedők, portyázás, sporttevékenységek, karaoke. 12 órától előadás, kerekasztal-beszélgetés: Szabó Árpád egyetemi tanár: Fekete hattyúk, válságok és egyéni pénzügyi boldogulás. 13.30-tól a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium Néptánccsoportjának fellépése. 19 órakor Tamás Gábor koncertje (belépő: 25 lej) a Drăgan Muntean Művelődési Házban. Brád: 16 óra, Magyar zeneszerzőink. Kálmán Imre Marica grófnő c. operettjének vetítése a római katolikus plébánián. Vajdahunyad: 17 óra, könyvbemutató, Markó Béla: Visszabontás és Miénk itt a tér, a Művészeti Galériában. Rákosd: 18 óra, néptánc, vers, népdal: fellép a Székely Mikó Kollégium Néptánccsoportja, Sepsiszentgyörgyről, 19 órától: Magyar klasszikusok – filmvetítés a kultúrotthonban. Pestes: 17 óra, a Budapesti Utcaszínház előadása (A lónak vélt menyasszony). Petrozsény: 20 óra, örökzöld magyar zene a 3d Stage klubban. Május 4., péntek Déva: 11 órától játszóház és kézműves foglalkozások. Műhelyvezető a sepsiszentgyörgyi Guzsalyas Alapítvány és Játszóház, helyszín a Téglás Gábor Iskolaközpont. 16 órától Ki mit tud? családi vetélkedő, 17 órától reneszánsz táncok a Dél-Erdélyért Kulturális Társaság reneszánsz tánccsoportja előadásában. Brád: 15 óra, sakk és asztalitenisz verseny a római katolikus plébánián. Vajdahunyad: 16 óra, EMKE-konferencia, a Sipos Pál Emléknapok megnyitója, erdélyi és sárospataki szakemberek előadásával, a Magyar Házban. Bácsi: 17 óra, néptánc, vers, népdal, fellép a Székely Mikó Kollégium Néptánccsoportja a kultúrotthonban. Kalán-Sztrigyszentgyörgy: 16 óra, játszóház és kézműves foglalkozások a Guzsalyas Alapítvány és Játszóház vezetésével a kultúrotthon udvarán. 18 órakor a Budapesti Utcaszínház előadása (Ludas Matyi). 19 óra, néptáncelőadás, fellép a Csernakeresztúri Hagyományőrző Néptánccsoport és a Székely Mikó Kollégium Néptánccsoportja, utána utcabál és nótaest Szabó Zolival. Petrozsény: 22 óra, Dancs Annamari koncertje a 3d Stage klubban. Petrilla-Lónya: 18 óra, magyar díszpolgárok kitüntetése, 18.30-tól kulturális est a kultúrház Schmidt László termében. Vulkán: 17 óra, Két bohóc nem fér meg egy erdőben – szülők előadása gyerekeknek. Ügyes kezek – kézműves foglalkozások a Szakszervezetek Klubjának kistermében. Május 5., szombat Déva: 19 óra, az érmihályfalvi Móka Színjátszócsoport amatőr kabaréelőadása a Magyar Házban. Brád: 9 óra, honismereti kirándulás: Brád – Abrudbánya – Verespatak. Indulás a római katolikus plébánia elől. Vajdahunyad: 12 óra, Hunyad Megyei Magyar Ifjúsági Nap (HUMMIT) a Hunyadi Várban: lehetőségek fiataloknak – tematikus beszélgetés Széll Lőrincz ifjúsági államtitkárral, kincskereső – csapatos vetélkedő a várban, Én és a családom fotóverseny kiértékelése, díjazás, Bajnokok sátra – csocsó-, póker-, sakk-, dartsbajnokság, karaoke party és karkötős buli Szabó Zolival, tábortűz. Petrozsény: 10 óra, turisztikai és hegymászó-bemutató a Taia-szorosban. Lupény: 10 óra, A családi hétvége megnyitója – köszöntők, a Budapesti Utcaszínház fellépése (Ludas Matyi), kézműves foglalkozás és játszóház kicsiknek és nagyoknak a Guzsalyas Alapítvány és Játszóház vezetésével, az Udvarhelyszéki Népművészeti Egyesület kézműves kiállítása és népművészeti ismertetője, a sepsiszentgyörgyi Százlábú Néptáncegyüttes táncháza gyerekeknek és felnőtteknek, majd fellép a Csernakeresztúri Hagyományőrző Egylet Néptánccsoportja és a Székely Mikó Kollégium Néptánccsoportja. 17 órától Bunyós Pityu koncertje és szabadtéri mulatozás a Cinci Sud vendéglő körüli téren. Vulkán: 19 óra, néptánc, vers, népdal a Székely Mikó Kollégium Néptánccsoportja, majd a Tranylvania Saxophone Qartet koncertje a Szakszervezetek Klubjának nagytermében. Május 6., vasárnap Déva: 12 óra, Családi vasárnap a dévai vár lábánál: magyar ízek kavalkádja – családi sütés-főzés a szabadban, kézműves foglalkozások a Kun Társaság és a Téglás Gábor Iskolaközpont tanítóinak szervezésében, Budapesti Utcaszínház (A lónak vélt menyasszony), táncház gyerekeknek és felnőtteknek a Százlábú Néptáncegyüttessel, néptáncelőadások (Csernakeresztúri Hagyományőrző Egylet Néptánccsoportja, Százlábú Néptáncegyüttes, a Székely Mikó Kollégium Néptánccsoportja). 20 órától Zanzibár-koncert, majd lampionos záró ünnepség, utcabál élő zenével, fellép Szabó Zoli. Brád: 12 óra, Magyar költők istenes versei és festménykiállítás – zenés verses összeállítás a római katolikus plébánián. Barcsa: 12 óra, a Székely Mikó Kollégium Néptánccsoportjának fellépése a templomkertben. Vajdahunyad: 10 óra, ünnepi szentmise és istentisztelet az anyákért és családokért a református templomban és a római katolikus templomban. 11 óra, anyák napi ünnepség a református templomban. Kalán-Sztrigyszentgyörgy: 10.30-kor kopjafaavatás a bukovinai székelyek emlékére a kultúrház udvarán, 11 órakor anyák napi műsor, 12 órától családi vetélkedők, zsákbanfutás, 13 órától gulyásfőzés, vásár, gyerekfoglalkozás. Lózsád: 19 óra, a Budapesti utcaszínház fellépése (A lónak vélt menyasszony) a kultúrotthonban. Petrozsény: 11 óra, Magyar családi élet a szórványban – tematikus beszélgetés: oktatás, nevelés, hit a megmaradásért, helyszín a református parókia. Szabadság (Kolozsvár) 2012. április 21.Hunyad megyeKis közösség – nagy család a Magyar Napokon és utána is Ritkaság, hogy szórványvidéken élő kis közösségnek legyen ereje és lelkesedése ahhoz, hogy napokon át színvonalas programok sokaságával ünnepeljen. Hunyad megye élen jár a jó példával: idén már harmadik alkalommal szervezik meg a Magyar Napokat, egyre bővülő helyszínekkel, egyre változatosabb, szórakoztatóbb és vonzóbb lehetőségekkel. Sztárvendégek, magyarországi és helyi művészek, önkéntes fiatalok és hálás látogatók fémjelzik a rendezvénysorozatot, amelyről Babos Aranka főszervező számolt be. – Milyen múltra tekint vissza a HMMN? – 2010-ben szerveztük meg először a Magyar Napokat, a rendezvény szükségessége azonban már néhány évvel azelőtt megfogalmazódott. Az évközben szervezett magyar kulturális eseményeken való nagy részvétel bizonyította, hogy a Hunyad megyei magyarok többre vágynak. A körülmények úgy alakultak, hogy 2010-ben összeállt egy fiatalokból és középkorúakból álló lendületes, bizakodó önkéntes csapat, amely nemcsak elvben fogalmazta meg a Magyar Napok igényét, hanem munkához is látott. Mindannyian nagyon tapasztalatlanok voltunk, és bíztunk abban, hogy sokan mellénk állnak a közös siker érdekében. Már az I. Hunyad Megyei Magyar Napok kiemelkedő eseménysorozatot jelentett a magyar közösség életében. Akkor, 2010-ben a bukovinai székelyek megtelepedésének 100. évfordulóját ünnepeltük. Mondhatom, hogy az első Magyar Napok volt a kedvencem, mert minden nagyon bensőséges és szívvel-lélekkel teli volt. Egy sikeres rendezvényt tudva magunk mögött, 2011-ben mertünk nagyobbat álmodni, és kiterjesztettük rendezvényeinket 11-ről 23 településre. Számos kültéri rendezvényt szerveztünk, ahol a közösségek egymásra találását, a szolidaritás gondolatát helyeztük középpontba. Nagy sikernek örvendett a Bikini koncert, amely 1990 óta az első magyar utcai élőzene-koncertet jelentette. Idén, 2012-ben a hangsúlyt a családra fektetjük. Április 28–május 6. között harmadik alkalommal rendezzük meg azt a fesztivált, amely országos szinten még mindig egyedülálló. – Milyen visszajelzéseket kaptak a szervezők a Hunyad megyei magyarok részéről? – Mindenképpen lelkesedéssel fogadták az emberek a Magyar Napokat, ez még nagyobb lendületet adott a munka folytatására. Az évről évre több ezerrel növekedő résztvevők száma önmagáért beszél. Egy dolgot említek: tavaly kaptam egy e-mailt, amelyben egy számomra ismeretlen személy leírta, nem hitte volna, hogy tényleg lesz Bikini-koncert Déván. Elsétált a térre a családjával, mert éppen ideje volt, de nem hitte, hogy tényleg az lesz, ami a programban szerepelt. Azt is egy rendkívül pozitív visszajelzésnek vélem, hogy egyre több személy vesz részt a szervezésben, vagy aktívan, a részvételben különféle versenyeken és kiállításokon való szereplés által. Az a feltevés, hogy a Hunyad megyei magyarok igénylik a „kis magyar világot”, még ha egy hétig is tart, igaz, hiszen minden tény ezt bizonyítja. – Miben más az idei rendezvénysorozat, mint az eddigiek? – Legfőképp az idei rendezvény fő témája, a család gondolata teszi mássá a Magyar Napokat. A család az a közeg, amely biztonságot, védelmet és gondoskodást ad, a magyarként való megmaradás és az itthon maradás biztonságát nyújtja. Nemcsak a magyar családok számára szervezünk foglalkozásokat, hanem kiemelten figyelünk a vegyes családokra is. A rendezvények között szerepelni fog a Családok Vasárnapja, Családi Majális, Nagyszülők és Unokák program, Családi ízek szabadtéri főzőverseny, Anya-lánya szépségverseny, stb. Mondhatom, hogy most már jobban fel tudjuk mérni közösségeink igényeit, mi, szervezők is tapasztaltabbak vagyunk, ezért az idei rendezvény biztosan még jobb és színvonalasabb lesz. Nagy vívmánya az idei évnek, hogy olyan együtteseket sikerült meghívni, mint a Republic és a Zanzibár, akik mindenekelőtt megértették, hogy a Hunyad megyei magyarság kis létszáma ellenére egy küzdő, erős magyar identitással rendelkező közösség, aki megérdemli, hogy ilyen eseményekben legyen része. Hogy mindenki zenei ízlésének eleget tegyünk, eljön Bunyós Pityu, Dancs Annamari és Tamás Gábor is. Jelen lesz továbbá Könczey Elemér grafikus, a Budapesti Utcaszínház és sok más művész, akik vonzóvá és tartalmassá teszik programjainkat. Számos helyi művésznek is teret és lehetőséget adunk munkásságuk bemutatására, mint például Fazakas Tibor festőnek, Balázs Tibor szobrász-festőművésznek, Moldován Kálmán festőművésznek, Tripa Andrea és Julianna fotóművészeknek, és még sorolhatnám. Díszmagyar katonák kíséretében a magyar szent korona másolatát is megtekinthetik az érdeklődők. Neves írók, költők, irodalmárok is ellátogatnak megyénkbe, az érdeklődök Markó Béla könyvbemutatóján, Czakó Gábor előadásán is részt vehetnek. A megmaradás bizonyítékaként idén is lesz emlékműleplezés és kopjafaavatás, valamint az országos EMKE-konferenciára is nálunk kerül sor. Az ifjúság fontos szerepet fog betölteni a Magyar Napokon, hiszen nemcsak önkéntesként fognak tevékenykedni, hanem teljes programokat és műsorokat fognak végigszervezni és lebonyolítani. Ezzel az a célunk, hogy a fiatalok gyakorlati tapasztalatban részesüljenek, és legyen számukra hasznos lecke a Magyar Nap. Az említett programok mellett nem maradhatnak el a néptáncelőadások, hagyományőrző játékok, kiállítások, kulturális rendezvények és tanácskozások, filmvetítések és sporttevékenységek sem. – Miért érdemes részt venni a programokon? – Úgy gondolom, mindenki megérdemel néhány kellemesen töltött órát. Mert nem minden nap adódik alkalmunk, hogy ilyen koncerteken és rendezvényeken vehessünk részt váro-sainkban, nálunk otthon. Nem utolsó sorban: mert szeretném, ha a Hunyad megyei magyarság valóban egy család lenne. Csatlós Zsófia. Szabadság (Kolozsvár) 2012. május 3.Hunyad sokszínű magyar napjaiJavában zajlik a hétvégén elkezdődött III. Hunyad Megyei Magyar Napok rendezvénysorozata, amely főzőversennyel, sportvetélkedőkkel, kiállításokkal, koncertekkel, könyvbemutatókkal és gyerekprogramokkal várta-várja a megye magyarságát. „Ezt a földet választottam, ezt a napot úgy akartam!” – az ismert Republic dal idézett sorai még vasárnap hangzottak el a vajdahunyadi vár külső udvarán a III. Hunyad Megyei Napok megnyitóünnepségén több mint 3000 ember előtt: a szórványban élő magyarok újra bizonyították élni akarásukat, felmutatva az összefogás erejét. Babos Aranka főszervező elmondta: a rendezvény sikerének elengedhetetlen feltétele a lelkes csapat, amely fáradtságot nem ismerve mindent megtesz a rendezvény sikere érdekében. Bende Barna független polgármesterjelölt egy, a Magyar Napok keretében tartott délutáni beszélgetés alkalmával elmondta, a program a kulturális sokszínűség jegyében zajlik, és ez azért jó, mert az egymás mellett élő nemzeteknek alkalmuk van megismerkedni és esetleg el is sajátítani egymás szokásait. A szeretet a legfontosabb fűszer – ez volt május 1-jén a Pogocsán–Sáfár–Dezméri főzőcsapat mottója a dévai Magyar Háznál a Hunyad Megyei Magyar Napok alkalmából szervezett családi majálison, amelyre népes tömeg gyűlt össze. A rendezvény első óráiban az egybegyűltek a benevezett hat csapat egyikének drukkolhattak a focibajnokságon. A díjátadó ünnepségen minden csapat oklevélben részesült – egyébként az Old Boys csapat nyerte a bajnokságot, második lett a Kolostor csapat, harmadik a Téglás – mondta Pogocsán Ferdinánd, a majális szervezője. Amíg a férfiak a bőrt rúgták, addig a főzőversenyre benevezett négy csapat finom ételekkel lepte meg az egybegyűlteket. A Szent Ferenc Alapítvány családja kapros nokedlivel készült pörkölttel nyerte el az első helyezést, őket követte a Gáspár–Barra család babgulyása, a Pogocsán–Sáfár–Dezméri jókais babgulyása, illetve a Lengyel – Máté család csángógulyása. Az ízletes ételek titkát a csapatok nem árulták el, viszont egyikük annyit elmondott: az ételek elkészítésében „a szeretet a legfontosabb fűszer”. Aki a népdalt és a néptáncot szerette, az a Magyar Ház hűvös termében megnézhette a dévai Segesvári Miklós Pál Egylet Népdalkörének, illetve a Csernakeresztúri Hagyományőrző Néptánccsoport előadását. A családi majális palacsinta kiállítással kezdődött, amit az Összhang nőegylet tagjai készítettek. A hagyományos lekváros és túrós palacsinták mellett sonkás, tojásos, gombás rakott palacsintát, valamint csörögét és aranygaluskát is kóstolhattak a jelenlevők. Miközben a gulyás és krumplipaprikás főtt, Szabó Zoli slágerekkel teremtette meg a jó hangulatot. Ezt követte a népi táncház és a hagyományos bál. Minden magyarra szükség van Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a megnyitóünnepségen elmondta: válságos időkben minden magyar emberre szükség van, mint ahogyan az összefogásra és közösségépítésre is. – A III. Hunyad Megyei Magyar Napok bizonyítéka annak, hogy itt, a szórványban nem fog lemorzsolódni ez a nagy család, hanem megerősödve építkezik egy jobb, szebb jövő reményében. Mircea Moloţ, a Hunyad Megyei Tanács elnöke is köszöntötte a népes tömeget, és kijelentette: a magyarság az elkövetkezőkben is partnerre fog találni személyében. A rendezvénysorozat során központi szerepet kap a család, ezért vasárnap is számos családi programmal vártak szülőket, gyermekeket. A vajdahunyadi vár külső udvarán felállított sátrakban pszichológiai tanácsadáson, kézműves foglalkozásokon és a Családi ízek elnevezésű főzőversenyen vehettek részt az érdeklődők. Délután fellépett még a dévai Renaissance tánccsoport és a Csernakeresztúri Hagyományőrző Néptánccsoport, eközben pedig szombathelyi kézművesek foglalkozásai lefoglalták a kisebbeket. Több település is bekapcsolódott A központi rendezvénnyel párhuzamosan a megye más településein, illetve Vajdahunyad más helyszínein is zajlott a kulturális élet. Déván Kulcsár Székely Attila színművész tolmácsolásában került sor Wass Albert Mustármag című előadására. Vajdahunyadon nagy sikernek örvendett a Szent Koronáról szóló előadás, amelyet a római katolikus templomban tartottak, de különleges élményben lehetett része mindazoknak is, akik ellátogattak Fazakas Tibor festőművész kiállítására a vajdahunyadi Magyar Házba. A Szászvárosba érkezők Szakács Gábor és Friedrich Klára előadását hallgathatták meg, akik a rovásírásról és Torma Zsófia régészről tartottak színvonalas és érdekes előadást. Vasárnap este a vajdahunyadi vár udvarán többezer ember hallgathatta és dúdolhatta az együttessel közösen a Republic zenekar közismert dalait. A koncertre nemcsak a megyéből, de az ország számos településéről érkeztek lelkes rajongók. Idén is volt májusfa A hétfői programok a néphagyományokra összpontosítottak. Csernakeresztúron – Hunyad megye egyetlen magyar többségű településén – a májusfaállítás hagyományát ápolták ez alkalommal is. A tavasz ősi jelképét, a fiatal lombos fát a legények május első napjának hajnalán lopják be a lányok udvarába. A hajadonoknak ki kell találniuk, kitől kapták a fát, s ha megsejtik, és kedvükre való az illető legény, akkor színes szalagokkal díszítik fel azt, és kitűzik a kapuba. Minél több fát kap egy lány, annál büszkébb lehet, hiszen azt jelenti, sok legény választaná szívesen párjául. Ma már krepp-papírból készülnek a szalagok, régen viszont a lányoknak hosszú színes szalagjuk volt, azt kötözték a májusfára, s minden színnek megvolt a maga jelentése – tudtuk meg Szabó Juliannától a csernakeresztúri néptánccsoport vezetőjétől. A májusfaavatás után az iskola előtti téren színvonalas előadással lépett fel a Csernakeresztúri Hagyományőrző Néptánccsoport és a Segesvári Miklós Pál Egylet Népdalköre. A rendezvényen jelen volt Czakó Gábor író, aki örömmel és megelégedéssel szemlélte a ma is élő népszokást. A Téglás Gábor Iskolaközpontban került sor az EMKE Kisenciklopédia és Szabadegyetem keretében Czakó Gábor Kossuth-díjasíró, publicista, képzőművész Beavatás a magyar észjárásba című előadására. Az író rámutatott a magyar nyelv, észjárás és gondolkodás különleges mivoltára, nyelvünk különös sajátosságait számtalan példával támasztotta alá. A vajdahunyadi hétfői gyerekprogramot péntekre halasztották a május 1-je alkalmából esedékes munkaszüneti nap miatt, ezért a szervezők péntek délelőtt várják a játszani, rajzolni szerető óvodásokat és iskolásokat a vajdahunyadi Magyar Ház udvarára. Kun-Gazda Kinga-Viola. Szabadság (Kolozsvár) 2012. november 6.Kárpát-medencei médiaműhelyek találkozójaKétnapos konferenciát tartanak szerdától Esztergomban a Kárpát-medencei médiaműhelyek munkatársai, a Médiszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappal (MTVA) rendszeresen kapcsolatban álló külhoni tudósítók és televíziós műsorkészítők. A november 7-én kezdődő, a Szent Adalbert Konferenciaközpontban tartandó rendezvény célja kötetlen találkozás keretében megteremteni a szakmai tapasztalatcsere és az MTVA műhelyvezetőivel való találkozás lehetőségét. Böröcz István, az MTVA vezérigazgatója nyitja meg a rendezvényt, majd Barlay Tamás, a Kós Károly Kollégium elnöke köszönti a megjelenteket. A közmédia külhoni stratégiájáról és a pályázati lehetőségekről Szabó László Zsolt, az MTVA vezérigazgató-helyettese, a stratégiai és projektiroda igazgatója és Néder Sarolta vezérigazgató-helyettes tart tájékoztatót. Délután Böjte Csaba ferences szerzetessel találkoznak a résztvevők, majd Czakó Gábor író, publicista tart előadást a magyar nyelv rendszeréről, ezután a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója, Kántor Zoltán ismerteti a Kárpát-medence magyarságának aktuális állapotáról szóló felmérés eredményét. Csütörtökön ülést tart a Kós Károly Kollégium, utána a résztvevők kötetlen formában találkoznak az MTVA főszerkesztőivel, a külhoni műsorok felelős szerkesztőivel, majd a Parlamentbe látogatnak, ahol fogadja őket Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes. A Kós Károly Kollégium a közmédia külhoni magyarsággal foglalkozó tanácsadó testülete. Feladata a külhoni magyarsággal foglalkozó műsorok és hírügynökségi tartalmak elemzése. A testület figyelemmel kíséri a határon túl élők sokszínű megjelenítését, valamint a külhoniak tájékoztatásának szempontjait. A testület javaslatokat tehet és véleményezheti a közmédia műsorpolitikájának egészét, de az egyes műsorokat is. Tagjainak célja a külhoni és az anyaországi magyarság kapcsolatának erősítése, ehhez javaslatokkal látják el a közmédiát. A Kós Károly Kollégium ugyancsak feladatának tekinti a külhoni médiaműhelyek és a közmédia kapcsolatának erősítését. A tizenegy tagú testület elnöke Barlay Tamás, az MTVA vallási, kisebbségi és határon túli főszerkesztője, titkára pedig Havasi János, az MTVA kabinetvezető-helyettese, határon túli különmegbízottja. A testületben hét tag a külhoni magyarságot képviseli, három az MTVA-t, egy pedig a Duna Televíziót. rtve.hu 2012. november 16.Nemzeti önvédelemNovember 14-én, szerdán véget ért a VIII. Harkányi Szabadegyetem, melynek egyik programpontja volt a Duray Miklós, Balog Zoltán és Koltay Gábor részvételével tartott kerekasztal-beszélgetés. A több napon át tartó rendezvénysorozat a főszervező Bereczky Ildikó helyi református lelkész szerint a konzervatív keresztény értékek mentén hiánypótló, ismeretterjesztő, gondolkodtatni szándékozó, nemzeti öntudatra ébresztő, az embereket a maguk környezetében cselekvésre indító, közösségépítő mozgalom kíván lenni. Az idei rendezvényt többek közt olyan neves személyiségek tisztelték meg jelenlétükkel, mint Böjte Csaba, Tőkéczki László, Andrásfalvy Bertalan és Czakó Gábor. A szombati napon nagy érdeklődés mellett került sor a Nemzeti Önvédelem címet viselő kerekasztal beszélgetésre, amelyen Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere, Koltay Gábor filmrendező és a felvidéki magyarság legismertebb képviselője Duray Miklós politikus vett részt. A beszélgetés során a hit, a kultúra és a politika szempontjából közelítették meg az előadók a legfontosabb nemzeti sorskérdéseket, amelyek között kiemelt figyelmet kapott a határon túli magyarság helyzete. Duray Miklós a felvidéki magyarság problémáival kapcsolatban elmondta, a legnagyobb gond, hogy az ottani magyarság életébe a félelmet próbálják belekódolni. Ez pedig a jogsértéseknél is nagyobb társadalmi hatásokat vált ki. A magyar kérdés megoldása –véleménye szerint - a Kárpát-medencében ott kezdődhet vagy futhat zátonyra, hogy ezt a problémát miként kezeljük. A jövővel kapcsolatban azt tartja az egyik legfontosabb feladatnak, hogy „a következő sokszor négy évben a magyar kormányok lelki értelemben ne magyarországi kormányok, hanem magyar kormányok legyenek, mert csak így van remény a nemzet megtartására”. Balog Zoltán a kormány eddigi nemzetpolitikai döntései közül kiemelte a kettős állampolgárság megadását, amely lépés a nemzet határokon felüli újraegyesítéséhez járult hozzá. A miniszter kitért a következő két év legfontosabb kérdéseire is. Lényeges dolognak tartja, hogy a gazdasági és ideológiai küzdelemben elért eredményeket a saját közös teljesítményünknek kell tekinteni. Reménye szerint egyre többen felismerik, hogy a Kormány mindennapi életet érintő lépései egy magasabb rendű cél érdekében történnek. Koltay Gábor szerint a nemzeti sorskérdésekben a lakosság teljes egészének egyet kellene értenie, de ma Magyarországon sajnos nincs olyan nemzeti sorskérdés, amelyben sokmilliós egységet lehetne teremteni. Egy széteső, széthúzó közösség pedig nem tudja hatékonyan megfogalmazni céljait és gondolatait. A Balázs Béla- és Magyar Örökség-díjas rendező a siker egyik kulcsát a helyes múlttudat kialakításában látja. A beszélgetés után a jelenlevők megtekintették Koltay Gábor: A szabadság ára című - Duray Miklósról szóló - portréfilmjét, amellyel kapcsolatban Balog Zoltán a főszereplőre utalva úgy fogalmazott „ keresztény és nemzeti értékek csak akkor léteznek, ha vannak olyan emberek, akik megtestesítik őket”. Felvidék.ma 2013. június 4.Micsoda napok, micsoda emberek! (Békési levelek)Lehet, máskor is így van, ilyen sűrű a „magyar világ”, csak nem vesszük észre? Lehet, de az elmúlt hetek, napok igencsak bővelkedtek diaszpóránk, kényszeres szétszórattatásunk ilyen eseményeiben. Először talán úgy tűnhet, hogy egymástól távol levő, nem egy értékrendet képviselő dolgokról van szó, ám – ha jobban belegondolunk – valahol a maga szférájában mindegyik valami kiemelkedően magyar tettet jelent, vagy valamely, bennünket dicsérően emlegető eseményről szól. Pünkösd szombatjával kezdjük, a csíksomlyói búcsú tömérdek emberével, az érsek atya korrekt beszédével, majd a csendes ünneplésbe berobbanó lengyel Roman Majevszki atyával, aki csak megköszönte a Czestochowára kerülő csíksomlyói Mária-kegyszobor másolatát, de sztentori hangjától zengeni kezdett a nyereg és élni, pezsegni a tömeg, mikor az atya a magyar és a lengyel nép történelmi gyökerekig nyúló barátságát említette. Mint mondta, azért igaz ez a barátság, mert „a kereszt alapján köttetett”, és hogy a magyar nép igazi lelki forrása Csíksomlyó. Elmondta, a kolostorába látogató magyar csoportokat meg-megkéri, hogy énekeljék el a székely himnuszt, de ez Csíksomlyón szól a legszebben, a leghitelesebben. „Szűzanya, vezesd még egyszer győzelemre néped” – parafrazálta a székely himnusz szövegét, mire, persze, mindenki lelkesen tapsolt, és még lelkesebben harsogta himnuszunkat. Jó volt, szép volt, lélekemelő volt. Este más, teljesen más következett. Eurovíziós döntő, ezzel a csodapók vidéki bölcsészgyerekkel, aki derekasan beleszellentett a pöffeszkedő, semmitmondó, műanyag ízlésű, nejlonshow-t produkáló generáleurópai kulturális ízlésficamba. Bye Alex (született Márta Alex) dala nem egy nagy durranás, de hatalmas fricska a gőgös „Ajrópának”, meg hazai epigonjainak egyaránt. Kicsit Orbán Viktorra és kormányára is hajaz a dolog, hisz minden, ami utóbbiak tetteiből nem tetszik az EU-nak, az nemcsak a mi bajunk, hanem sokkal inkább az övék. És önnön gyengéinkkel szembenézni bizony nem kellemes. Ugyanezen este a csángó misén Böjte Csaba prédikált. Czakó Gábor így ír erről: „Böjte Csaba látja a Szentlélek jelenlétét mindenütt. Erről meggyőzött most is minden figyelő embert. Hozzá fogható bölcselőnk nincsen, de a világon sem sok párja akad. Mélysége nem holmi fortély vagy mesterkedés, hanem a Vigasztaló öröme, hogy munkatársat talált. Ő nagyon szeretne együtt dolgozni velünk. És ha szolgálatába állunk, akkor a világ összes erejét a rendelkezésünkre bocsátja, akkor nem kell rettegni tulajdon gyermekünktől, nehogy megszülessék, hanem akár ötezer árvát is fölnevelhetünk, miközben somolyoghatunk a bajuszunk alatt a történelmi, politikai, gazdasági, tudományos, katonai és egyéb mihaszna »szükségszerűségekre«.” Következett a gyimesbükki, kontumáci Nagyboldogasszony-templom mellett álló szabadtéri oltárnál celebrált szentmise, s azon a teljes székely ízességgel, őszinteséggel megszólaló Papp László marosvásárhelyi atya, akit csak hallani is szívmelengető volt, de amit mondott Márton Áronról, az is lélekemelő. Az emlegetett események sorát egy egyáltalán nem vidám zárja. Erőss Zsolt és Kiss Péter halála a Himaláján. Kőrösi Csoma Sándor a hegy lábaihoz ment, és alkotott világhírűt a maga idején és műfajában. Zsolt – ki Békésen is sok barátot szerzett a székelységnek – a maga idején és a maga műfajában jutott el a legmagasabb pontra, amire egy hegymászó vágyhat, s tudjuk, ezt nem méterrel mérik. Közben vitte magával a székely zászlót, hogy mindenki lássa. A Jóisten is, hátha így még több erőt ad nekünk a megmaradáshoz. Nem singgel mérhető tettei nem egységes kaliberű embereknek. Így igaz. De mindannyian a mieink. Pálmai Tamás Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. november 29.Kapható az új HelikonEgyed Emese Múzsák kétszáz éves háza... című írásával indul a Helikon című folyóirat november 25-ei száma. Farkas Wellmann Éva erdélyi származású költőt, a békéscsabai Bárka folyóirat szerkesztőjét Papp Attila Zsolt faggatja indulásról, költészetről, alkotásról. A kolozsvári szépirodalmi folyóirat e havi második lapszáma közli az interjút adó költő, továbbá Kenéz Ferenc, Andrei Bodiu (Szonda Szabolcs fordításában), Dimény H. Árpád és Pál Tamás verseit, valamint Erdei L. Tamás, Roboz Gábor, Balázs K. Attila és Sebestyén Mihály prózai írásait. Bogdán László az idén elhunyt Váradi B. László íróra és munkásságára emlékezik. Horváth Előd Benjámin ezúttal Visky Zsolt költőt „villámkérdezi” és méltatja A nagy Kilometrik fiatal tehetségeket bemutató sorozatában. Szőcs István folytatja Morgondiózus jegyzeteit, Czakó Gábor történelmi barangolásra invitálja az olvasókat. A Kinematográfban Ferenczi Szilárd a Holtodiglan című filmről, a Theátrumban Csuszner Ferencz a Vidéki jegyesekről ír. Kritikával Béres Norbert jelentkezik Péterfy Gergely Kitömött barbárjáról, a recenziókban Benke András ismerteti Borcsa János és Balogh Attila egy-egy kötetét. A képzőművészeti és komolyzenei rovat szerzői Túros Eszter és Jakabffy Tamás. Krónika (Kolozsvár) lapozás: 1-30 | 31-34
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
